Mit jelent az A+++–I skála, és mit árul el egy házról?

Az energetikai tanúsítvány betűje ma már az ingatlanhirdetések egyik legfontosabb sora. De mit takar pontosan? A besorolás az épület számított éves fajlagos primerenergia-igényét veti össze a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménnyel — vagyis azt mutatja meg, mennyire messze van a ház a mai elvárt szinttől.

A felső kategóriák

A+++: nulla nettó fogyasztás, megújulóval teljesen fedezve. A++: passzívházhoz közeli, nagyjából 38 kWh/m²/év. A+: a követelményt túlteljesítő, kb. 68 kWh/m²/év. A: a mai új épületekre vonatkozó szint, kb. 76 kWh/m²/év.

A középmezőny

B (kb. 99), C (kb. 122) és D (kb. 152 kWh/m²/év): korszerű vagy részben felújított házak. Itt egy-két szerkezet — például a födém vagy az ablakok — javítása látványos ugrást hozhat.

Az alsó kategóriák

E (kb. 190), F (kb. 236), G (kb. 296), H (kb. 380) és I (380 felett): ezek az épületek jellemzően évtizedek óta nem estek át korszerűsítésen. Egy G-s vagy H-s házban a fűtés gyakran a családi kiadások egyik legnagyobb tétele.

„A tanúsítvány nem csak egy betű: útiterv a ház leggyengébb pontjaihoz.”

Mi történik, ha nincs tanúsítvány?

Az adásvétel attól még érvényes lehet, de az eladó kötelezettséget szeg, és ez bírsággal járhat. A vevő szempontjából pedig a tanúsítvány hiánya kockázat: nem tudja, mekkora rezsire és milyen felújítási költségekre számíthat.

Hogyan készül?

Jogosultsággal rendelkező energetikai tanúsító helyszíni bejárás után, a falak, nyílászárók, födém és a gépészet adatai alapján számol. Az eredmény a hivatalos nyilvántartásba kerül, és egyedi azonosító számot kap.

Miért érdemes figyelni rá?

A jobb besorolás alacsonyabb rezsit, kellemesebb komfortot és jellemzően értékállóbb ingatlant jelent. Egy F-ből C-be lépő ház eladáskor is erősebb érv, mint bármilyen hirdetési jelző.