Szélcsend a szélerőművek körül? Mi történik a magyar szélenergiával

Ha az ember a Kisalföldön autózik, ma is látja a magasba nyúló lapátokat Mosonmagyaróvár és Levél környékén. A legtöbbjük azonban több mint egy évtizede épült: a magyar szélenergia-kapacitás hosszú ideig nagyjából 330 megawatt körül állt, miközben a szomszédos Ausztriában ennek sokszorosa forog.

Miért állt meg minden?

A 2016-os szabályozás szerint szélerőmű lakott területtől 12 kilométeren belül nem épülhetett. Ez a gyakorlatban az ország szinte teljes területét kizárta. A döntést sokan a lakossági zaj- és tájképi aggályokkal, mások hálózati szabályozhatósági érvekkel magyarázták.

Mi változott?

2023-ban a kormány enyhítette a szabályokat: a tiltó távolság jóval kisebb lett, és a telepítés a helyi szabályozáshoz, a zajhatárértékekhez és a hálózati kapacitáshoz kötődik. Az uniós helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó vállalások is a megújulók bővítése felé terelték a döntéseket. Új projektek előkészítése elindult, de egy szélpark a tervezéstől az üzembe helyezésig jellemzően több év.

Ellenérvek, amelyeket komolyan kell venni

A zaj, a tájkép, a madárvonulási útvonalak és a hálózat kiegyensúlyozása valós kérdések. A jó gyakorlat az, ha a helyiek már a tervezéskor beleszólhatnak, és a település közvetlenül is részesül a haszonból — Ausztriában és Németországban ez tette elfogadottá a szélparkokat.

Mit jelent ez egy családi háznak?

Háztartási kisszélturbinával nálunk ritkán jön ki a matek: kevés helyen elég erős és egyenletes a szél. A háztartások számára a napelem és a tároló marad a kézzelfogható út. A nagy szélparkok viszont a teljes rendszert tehetik zöldebbé és stabilabbá — ez hosszú távon az áramárakra is hat.

A lényeg

A szélenergia Magazinunk szerint nem a „majd egyszer” kategória, hanem egy lassan újrainduló iparág. Figyeljük a projekteket, és beszámolunk, ha konkrét, ellenőrzött hír érkezik.